Battle: L.A. – Csak az idegenektől ments meg Uram minket!
Ha valaki esetleg emlékszik még a 2007-es egész korrekt időmanipulálós Timeshiftre, annak ismerősen cseng a Sabre Interactive neve, akik legutóbbi játékukkal és egyben jelen tesztünk alanyával, a Battle: L.A.-vel valami igazán emlékezeteset alkottak. Egy ilyen borzalmat ugyanis nem könnyű elfelejteni.
Battle L.A. PC Videoteszt (HD)
Cselesek a fiúk, a látványos film digitális megtestesüléseként próbálják eladni nekünk ezt a valamit, azonban ezt én játéknak nem nevezném. A hideg zuhany az első percekben letaglóz a kritikán aluli képregényes átvezetőknél és a szintúgy minősíthetetlen szinkron után azt gondoltam, itt nem lesz lejjebb. Aztán elkezdődött maga a kaland.
Vesszőfutásom egy mentőakcióként indult, mely szép lassan világmegváltásba csapott át, miközben én a kontrollert csapkodtam. A primitív, tré pályatervezés és az idegenek mesterséges unintelligenciájának tökéletlen párosára a játékban fellelhető mindössze három fegyver és ellenféltípus teszi rá a pontot. Maga a megjelenés első ránézésre elfogadható, de ha kicsit jobban elmerengtem, lépten-nyomon igénytelen textúrákba botlottam - de ezen már meg sem lepődtem. Sőt, igazából a grafika a játék egyetlen része, ami kis odafigyeléssel akár még jó is lehetett volna.
A Battle: L.A. legnagyobb érdeme, hogy mindössze két óra alatt végigszenvedhető és bár nincs multi – amit eleinte hiányoltam – nem is érzem, hogy az akár egy leheletnyivel is emelné a minőséget. A játékélményt felejtsétek el, a program nyújt ugyan valamit, de az a szórakoztatás fogalmával egyszerűen összeegyeztethetetlen.
