Battlefield 4 PS3 (írott) Teszt - Romboló akció
Az Electronic Arts mostanában nem teljesít túl fényesen, és valljuk be őszintén baromi nagy mázlijuk van, hogy rendelkeznek egy olyan csapattal, mint a DICE. Megbízhatóak, professzionális minőséget képesek felmutatni, mindezt látványosan a modern technológiai szinthez igazodva. A Battlefield 4 esetében azonban volt egy kis zúgolódás, mondván képtelenség ilyen rövid időn belül új teljes értékű folytatással előrukkolni, amiben lehet is igazság, de az első ingame felhőkarcoló rombolós látnivalók befogták a szájakat. Most utána járunk mit voltak képesek alig két év alatt összetákolni a svéd fejlesztők.
Battlefield 4 PS3 Teszt
A sztoriban egy kínai konfliktusba csöppenünk, ahol Tombstone alakulatunk Daniel Recker néma leventéjét személyesítjük meg és egy néhány órás könnyed technikai és játékelem prezentációt élhetünk át, ami felkészít a multiplayer módra. Nem hiszem, hogy nagy dolgokat várnának ettől a résztől a játékosok, mindössze felvonultatja azon elemeket, amikre szükség van. Részünk lesz több járműves küldetésben, különböző látványos helyszínekhez lehet szerencsénk és még fordulatokra is számíthatunk, azaz pontosabban kiszámíthatjuk őket. Nem szeretnék élni a klisés történet jelzőjével, mivel a szaksajtó ezt már rongyosra használta, mondhatnám azt is, hogy egy klisé lett a klisé szó. Kapunk egy történetet, amit érdemes végigvinni, mert vannak jó pillanatai, nagyobb volumenű izgalmasabb helyzetei, de ezek nagy részét már előre elspoilerezték. Ezerszer láttuk már őket, de még is élvezetes volt testközelből átélni az anyahajóról való menekülést, vagy az ellenséges helikopter által ránk omlasztott épületet.
A játékmenet kapott egy pontrendszert, ölünk és pörögnek a vaskos számokat, fejlövések természetesen jobban hoznak, adott mennyiséget elérve pedig kapjuk a jutalmat. A fegyverkínálat folyamatosan szélesedik a játékban való előrehaladással, illetve a pályákon megtalált és az ellenfelektől felmarkolt halálosztókat azután már kedvünk szerint variálhatjuk a pályák adott szakaszain. Kisebb taktikai lehetőség a csapatnak való parancs kiadás lehetősége, az ellenséges célpontokat megjelölve egy kézmozdulattal jelezzük a fiuknak, hogy meló van, ők pedig nekifognak aprítani a bandát. A mesterséges inteligencia átlagosnak mondható, társaink csinálgatják a dolgukat, az ellenfél pedig kicsit sokat szaladgálva harcol a fedezékek mögül, igaz nem egyszer meglepett a hátamba férkőzésével. Néhol lehetőségünk lenne lopakodással csendben felszámolni az ellenséget, de erre csak késsel nyílik lehetőségünk, így a távolabbi őrszemekkel hangtompító hiányában nem tudunk mit kezdeni. Mintha nem tudták volna eldönteni a fejlesztők, hogy most akarnak-e ilyen szakaszokat vagy sem.
A kampány önmagában nem váltja meg a világot ugyebár, erre ott van a többjátékos mód, azonban lelombozó volt tapasztalni a néhány órás egyjátékos történet alatt is a szemünket bántó hibákat. A Battlefield lassan már az előző generációnak számító gépeken is tökéletes kellene, hogy legyen és bizony akadtak csúnya bugok is szép számmal a játékban, melyek egy részét, mint az össze vissza megjelenő, beragadó karakterek, vagy az elmaradozó textúrák még le lehet nyelni, de egyszerűen csak a szórakozásunkat akadályozó döglött scripteket már dühítőek. Rövid, szürke és még olykor játszhatatlan is a kampány? Azért mindennek van határa, persze ezek olyan dolgok, amiket utólagosan is tudnak majd javítani, de az első ítéletek a játék megjelenésekor születnek meg, így nem ártott volna alaposabban letesztelni. A következő generációs látványról egyenlőre csak PC-n beszélhetünk, ott rendesen odapörköl a negyedik felvonás, azonban a PS3-as verzió hullámzó teljesítményt mutatott. Számomra a vízi küzdelmek különösen langyosak voltak megvalósítás terén, főleg az Assassin’s Creed 4 borzasztóan látványos viharjaihoz mérten. Mindenesetre a Frostbite 3 bitang dolgokra képes az leszűrhető a Battlefield 4-ből.
A Battlefield 4 esetében, ami ugye köztudottan egy multiplayer játék, nem értékelhetjük reálisan a végeredményt csak az egyjátékos kampány alapján, főleg, hogy az csak egy extraként fogható fel. A jövőben igyekszünk majd jelentkezni egy külön csak a multiplayerre koncentráló bemutatóval is, így ezúttal csak nagyvonalakban fussuk át, mit is tartogat a nagybetűs MULTIPLAYER élmény. A többjátékos mód a harmadik rész alapjait hozza (kisebb változtatásokkal, módosításokkal a fegyverek feloldása, a kasztok fejlődése, és speciális képességek terén) megtámogatja ezúttal pár hangzatos újítással, mint a Levolution és a Commander mode. Előbbi a DICE és a Battlefield látványos rombolhatóságát emeli négyzetre, ugyanis minden pályát felvérteztek valami ámulatba ejtően végbemenő változással. Hihetetlen, ahogy berongyol egy hatalmas csatahajó a szigetre, ezzel pedig teljesen átrendezve a korábbi terepet, gyors stratégiaváltásra ösztönözve. Hasonlóan hatásvadász és reagálást igénylő húzás a gát felrobbantása, melyet követően elönti a víz a pályát ezzel a szárazföldi járművekről átszállítva a vízi gépekre. A Commander módot is ügyesen hozták vissza, mivel ha van egy igazán együttműködni képes csapatunk, akkor öröm vezetőnek lenni. A jól meghozott taktikai döntések és parancsok teljesítése esetén XP mámorban úszhatunk, jelentősen megnövelve ezzel a győzelmi esélyeinket. A parancsnok nem részese aktívan a játéknak, egy stratégiai térképen ügyködik és különböző utánpótlásokkal, támogató légicsapásokkal segítheti csapatát.
A multi egyébként közel tucatnyi hatalmas Levolution-ös pályával és 7 játékmóddal érkezett, egy halom jármű társaságában. A két új játékmód úgy, mint az Obliteration és a Defuse. Mind a kettő bomba és robbantás körül bonyolódik, csak az Obliterationben véletlenszerűen felbukkanó bombát kell megszerezni és azzal levegőbe repíteni az ellenfél célpontjait, míg a Defuse-ban az ellenfél felszámolása vagy a védett pontjának felrobbantása lesz a feladatunk respawn nélkül. A next-gen verziók már 60 FPS-es 64 fős csatákat kínálnak majd a 24 fős lézengésekkel szemben és sokkal nagyobb élmény lesz a részletes pályák megismerése, folyamatosan tud újat adni az interaktív környezet, ami segíthet az ellenfél felismerésében, vagy csapdába ejtésében. Végre készítettek egy gyakorló terepet is (Test Range), ahol minden kezdő nyugodtan gyakorolhatja a járművek kezelését és a fegyverek viselkedését. Szóval a Battlefield 4 jelentős változásokkal, álleejtős megvalósítással érkezett meg next-gen konzolokra és PC-re (a jelenlegi generációra kiadott verziók felemásan teljesítenek ezen a téren), melynek kisebb hibáit fokozatosan felszámolják majd javításokkal és még egy sótlan, de fogyasztható történetet is kaptunk, így végeredményben a Battlefield 4 csöppet sem okoz csalódást.
