Zombie Trancsír Akció - Dead Rising 3 PC (írott) Teszt
Tengernyi élőholtat járművekkel kilapítani, kézifegyverekkel, robbanószerekkel vagy csak egyszerű hétköznapi használati tárgyakkal agyonverni bőrtangában, pillangó szárnyakkal az egyik legjobb érzés a videojátékok világában. Újabb élvezkedés veszi kezdetét a Dead Rising 3-nak köszönhetően.
Dead Rising 3 PC Teszt
A Capcom játékainak van egy furcsa, szokatlan és sokaknak nehezen befogadható mellékíze. Grafikailag sosem képviselnek különösen magas színvonalat, ezt inkább a stílussal, különcséggel ellensúlyozzák, ráadásul PC esetében rendszerint érthetetlen kontrollal és optimalizációval érkeznek. A Dead Rising is többé-kevésbé megfeleltethető ezeknek az állításoknak, főleg ami a megvalósítást illet, nem hiperrealisztikus, de agyamenten zseniálisan egyedi. Az Xbox One megjelenésére készített Dead Rising 3 kellemes látvánnyal kecsegtetett, még vadabb felszerelésekkel és minden eddiginél több egyszerre megjelenített zombival. Furcsa mód az élőholtak harmadik áradatából a személyi számítógépek tulajdonosai is kaptak közel egy év elteltével egy konverziót, nagyon reméljük, hogy ezúttal a minőségre is odafigyeltek.
A sztorira jellemző az egyszerűség és a kliséség, de hát a központban úgy is a minél idétlenebb zombi mészárlás áll. Egyébiránt a második rész óta eltelt egy évtized alatt, megpróbálták megfékezni a járványt, bevezetve egy chiprendszert, mely baj esetén folyamatosan adagolja a Zombrexet a szervezetbe. Ahogy az lenni szokott mindig akadnak a rendszer ellen lázadók, akik tiltakoznak az aktuális rezsim döntései ellen, így a Dead Rising 3-ban is összefuthatunk majd ilyen csoportokkal, míg hősünkkel megpróbálunk elmenekülni Los Perdidos-ból, amit korábban letarolt a vírus. Nem lenne igazi Dead Rising történet, ha nem lennénk időhöz kötve, így készüljünk, mert hat napunk van megpattanni, mielőtt megérkezik a zombi vírus ellenszere egy atombombába csomagolva.
Annakidején a Dead Rising a rengeteg zombijával, a szabadon bejárható terepeivel és kretív fegyver crafting-jával, ja és persze remek humorával ragadott el. Egyedül a nyakunkban loholó időkorlát feszélyezett, mivel én a mindent felderítő, kíváncsi típus vagyok és veszettül kapkodtam, hogy minden küldetést teljesítsek, mindenkit megmentsek és legyen időre zombrexem is, persze ez lehetetlen feladat volt, és valahol be kellett látnom, ez egy kifejezetten jó koncepciónak bizonyult, elvégre a játékosra volt bízva, hogy mit részesít előnyben, arról nem is beszélve, hogy megdobta az újrajátszhatóságot is. Ezen a téren kicsit main streamebb lett a Dead Rising 3, igyekszik mindenkinek kedvezni, mivel már a menüben megadhatjuk, hogy milyen típusú játékosok vagyunk és a kalandorok, felfedezők sokkal több időt kapnak, nincs féktelen loholásra kényszerítés. Számomra ez már egy jó pont, órákig gyaktam, kutattam a házakban, boltokban gyűjtögetve, craftolgatva, próbálgatva a lehetőségeket.
Azonban a Dead Rising 3 szinte szóról szóra hörgi vissza a korábbi részek játékmenetét. Rengeteg fegyver, ruha és megmentendő személy a fő küldetések mellett, na meg persze járműhasználat és időnként valami barom Psychopata lenyomása, míg megpróbáljuk elhagyni a veszélytelennek semmiképpen sem nevezhető helyszínt. A túlélők egyébként bőségesen ellátnak majd feladatokkal, és a minél előbbi távozás érdekében „kéz kezet mos” alapon érdemes pesztrálni őket, hülye igényeiket teljesíteni, elvégre jó tett helyébe jót várj. Mielőtt még szólásgyűjteménnyé változtatnám a tesztet, ugorjunk karakterünk fejlődési rendszerére, elvégre az XP farmolással (itt PP-t kapunk), majd a szintlépésekkel igencsak részletesen fejlesztgethetjük Nick Ramos-t. Növelhetjük az egyszerre nálunk lévő fegyverek számát, az életerőnket, a közelharci sebzésünket, a lőfegyver jártasságunkat és ezeket fejlesztve újabb támadó mozdulatokat is tanulhatunk. A játék során próbatételeket abszolválhatunk mint, hogy végezzünk 5000 zombival, ezek teljesítése pedig a fejlődésünkhöz szükséges Prestige Point jutalommal jár.
Ez az egész azonban fabatkát sem érne, ha nem lenne kismilliónyi felszedhető tárgy és fegyver, melyeket a megtalált 100-nál is több tervrajz alapján még valami elmeroggyant fegyverré is fabrikálhatunk. Penge és olaj, hopp már van is egy lángoló kardunk. Úthenger és motorkerékpár, zsupsz már csapatunk is a mocihengerrel. Azt ugye nem kell hangsúlyoznom, hogy elcsépelt szöges baseball ütőt már csak a ratyik készítenek, mikor a Dead Rising világában egy Teddy maci is kaphat géppuskákat, vagy elektronikai eszközökből is megalkothatunk akár egy robot macskát is. Előrehaladásunk során lesz, hogy platformozásra kényszerülünk a különböző járművek tetején ugrálva a hordákat kikerülve, de még gyorsabb és biztonságosabb, ha egy elhagyatott motort, kocsit meg tudunk csípni, később pedig igazi tankokat is összehegeszthetünk, hiszen kisujjunkban van a szakma. Los Perdidos egyes részein biztonságos zónákra bukkanhatunk (vagy egy túlélőn segítve rendelkezésünkre bocsájt egyet), amiket nem érnek el a fertőzöttek és itt nyugodtan tudunk válogatni a vágó, szúró, lövő, robbanó fegyverek százaiból, vagy a trendi rucikból, fantasztikus kombinációkat hozhatunk létre.
Egészen változatos feladatokat kapunk, de azt azért be kell vallani, hogy pár óra elteltével, mikor már fáradunk a sok szaladgáltatásban, kicsit lankadni fog az érdeklődésünk, amin sokat segíthet, ha kisebb adagokban fogyasztjuk és nem egy menetben akarjuk kipörgetni. Egyébként az egyedüli fárasztó zombi hentet nagyon fel tudja dobni a kooperatív mód, társakkal, haverokkal a közös küldetések elvégzése meg tudja dobni az élményt. A játék alatt dolgozó motort úgy alkották meg, hogy az eddigi legnagyobb zombi számot tudja egyszerre megjeleníteni, mozgatni, tömegeket szimulálni és ez tényleg sikerült. Iszonyat látványos, ahogy robbantunk vagy belegázolunk egy több száz fős csordába. Ezen kívül azonban az összhatás kicsit átlagos, szépek az effektek, elmennek a textúrák, de belefutni elég lapos helyszínekbe is.
A zombik leamortizálását viszont lenyűgöző módon oldották meg a fejlesztők, darabokra robbanhatnak, keresztbe szakadva utánunk kúsznak, egy szamuráj karddal pedig hosszába is szelhetjük őket biztos, ami biztos. Célszerű a fejüket célozni, mert egy nagyobb darabot leválasztva róluk, bizony még veszélyesek lehetnek. A mesterséges intelligencia felemás, elvégre az agyatlan dögökkel még elbánik, a gépi társaink azonban butusok, ha nem etetjük őket, akkor nem gyógyítják magukat automatikusan. Az audio részleg rendben van, a szinkronok ide megfelelőek, a hangeffektek profik a zenék pedig kellemesek, valószínűleg mindenki szeretni fogja. Az átvezetők kellemesek, de talán ezúttal a szórakoztatás mellett kicsit több drámát is hozzákevertek, amire nem hiszem, hogy nagy szükség volt, elvégre ez nem a Walking Dead, hanem sokkal inkább a Runing Dead Comedy.
A PC-s megjelenésre pedig nem csak egy sima Dead Risnig 3-at hoztak össze, hanem egy igazi Apokalipszis kiadást, ami sajnos a retro videojátékos hangulatú Super Ultra Dead Rising 3 Arcade Remix Hyper Edition EX Plus Alpha DLC-n kívül az összes korábban megjelent DLC-t tartalmazz. A gyűjtögetni való szobrocskáknál, az új kosztümöknél sokkal izgalmasabb az új hőseket felvonultató sztori DLC-k (Untold Stories of Los Perdidost), amik további plusz játékórákkal kecsegtetnek. A PC-s portra egyébként egy rossz szavunk sem lehet (a 40 GB-os méret azért durva), rendesen belőtték az irányítást, de persze a kontrollert érdemes csatasorba állítani. Az optimalizáció is jól sikerült, részletesen paraméterezhetjük a grafikai beállításokat, remélhetőleg megtalálva legszebb látványt a leginkább megközelítve a másodpercenkénti 30 képkockát. A teljes pompához azért nem árt az izmos vas.
Hatalmas, lenyűgöző és részletes jelzőkkel dobálóztam, így azzal sem árt számolni, hogy az ilyen nagyobb volumenű nyílt világoknál megesnek textúra hibák, lassabban betöltődő pályarészek, melyek nélkül szívesen meglennénk, de egy kis ésszel le lehet nyelni. Viszont a bosszantó dolgokkal már más a helyzet, főleg mikor felakarunk gyorsan kapni egy sarokból fejszét, az ücsi, chips és vízi pisztoly mellől tuti, hogy nem fog sikerülni. Kicsit macerás a tárgyhasználat, ha zsúfoltan vannak elszórva. A kóborlási hajlamunktól függően akár több tucat játékórát is eltölthetünk az új Dead Risingal és arra kellett rájönnöm, hogy bár komolyabb változásokat, újdonságokat nem hozott magával (leszámítva, hogy sokkal nagyobb és részletesebb lett) ismét magával ragadott. A Dead Rising 3 megéri a pénzét, főleg ebben a tartalmas kiszerelésben. Zombuljatok rá nyugodtan.
